A pálinka pihentetésnél a cél a harmonizálás.

A pihentetést a friss pálinka szellőztetésével kezdjük, ez azt jelenti, hogy napfénytől elzártan, 3-4 napon keresztűl szobahőmérsékleten laza dugóval vagy dugó nélkül tároljuk, mert a főzés során keletkezett gázok ekkor szabadulnak fel.

Ha igazán finom pálinkát szeretnénk, a középpárlatot még néhány hónapig pihentetnünk kell.

Ilyenkor ugyanis a középpárlatban található savak, az alkohol, a vörösréz ionok (persze, csak ha réz üstben főztük), valamint az oxigén elkezdenek dogozni, és egymással reakcióba lépve igen kellemes aroma anyagokat hoznak létre. Ezekkel az aromaanyagokkal a pálinkánk sokkal finomabb, teltebb ízű, simább, kellemesebb “italú” lesz.Bármennyire próbára is teszi a türelmünket a pihentetés, érdemes kivárni, mert a végére egy egészen más minőségű, sokkal értékesebb és élvezetesebb italt kapunk! A pihentetés során a szellőztetés hatására a házi pálinka valamennyit veszíthet az alkohol tartalmából.

A PVC anyagú műanyag edények használata nem ajánlott, mert a pálinka kioldja a káros anyagokat az ilyen típusú edényekből.
 

Érlelés

Az érlelés során a minőség stabilizálódik, nincs minőségromlás. Érlelt pálinkának akkor nevezhetjük párlatunkat, ha minimum 3 hónapig érleltük fahordóban. Az érlelt pálinkák egy speciális változata az Ópálinka, vagyis az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.

Az érleléshez minden esetben fahordó szükséges. Ennek mérete meghatározza az érlelés sebességét (minél kisebb, annál intenzívebb!), anyaga viszont a színt, ízt, illatot adja a pálinkának.

Tölgyfa:

Intenzív sárgás-barna színt, markáns tölgyfa jelleget ad, de csak karakteres párlatok esetén szabad alkalmazni (például szilva, törköly, borpárlat). A markáns, karakteres, intenzív illatú és ízű párlatokat különböző anyagú fából készült hordókban tárolhatjuk, érlelhetjük. Így eltérő karakterű termékeket kaphatunk, például a tölgy markáns kemény, csersavas ízt, óarany színt ad a pálinkának.

Gesztenye:

A törkölypálinkák leginycsiklandozóbb, a legelegánsabb ízlést is kielégítő érlelési módja. Kiválóan egészíti ki a törkölypálinkák markánsan kesernyés izét, a gesztenyefából kioldódó aroma komponensek és teszik kerek egésszé az ízharmóniát. Az érlelés során keletkezõ finoman árnyalt szín, a törkölypálinka gasztronómiai megjelenését is bármely fehéren megterített asztal díszévé emeli.

Akácfa:

Az akácfa hordóban történő pálinka érlelés zöldessárga színt, és egy kissé kesernyés ízt eredményez. A vad gyümölcsökből készült pálinkák kiváló érlelési módja. A Vadkörte (Vackor) pálinka színe, íze, zamata így teljesedik ki igazán.

Eperfa:

A zamatosabb gyümölcspárlatok, pl. eper-, vilmoskörte-, sárgabarack pálinka, kerülhetnek eperfa hordóba. Ezek a hordók elsõsorban kis méretekben készülnek. Az eperfa a legértékesebb hordó készítésre alkalmas faanyagunk, amely a legfenségesebb harmóniát adja a beletöltött pálinkának. A pálinka veszít alkohol tartalmából, és az íze is elveszíti karcosságát, gazdagodva az eperfában rejlő csodákkal, kioldva az eperfa festékét, aranyszínû kristálytiszta csillogást ölt magára.